Panleukopenia

A macskák és állatkerti macskafélék nagyon fertõzõ betegségét a parvo vírus okozza. A neve, panleukopenia, a betegség egyik tünetére, a nagymértékû fehérvérsejtszám csökkenésére utal. A betegség magas lázzal jár, hasmenés, hányás súlyosbítja az állapotot, ami gyorsan kiszáradáshoz vezet. Ezután gyorsan bekövetkezhet a halál, gyakran váratlanul. A vírus a vemhes nõstényekben képes áthatolni a méhlepényen és ha nem is okoz vetélést vagy nem idézi elõ az anyaállat halálát, károsítja a magzatok agyát.
A vírus iránt valamennyi macskaféle, bármelyik életkorban fogékony. Az egyetlen biztonságot nyújtó megelõzõ módszer a védõoltás. A vírussal sem a kutya, sem az ember nem fertõzõdik.

Macskák rhinotracheitise

macskák herpesz vírus  okozta felsõ légúti tünetekkel járó, nagy ragályozó képességû betegsége. Talán a leggyakrabban elõforduló macskabetegség, ami nagy fertõzõ képességének köszönhetõ illetve annak, hogy az átvészelt állatok hosszú ideig vírushordozók maradnak. Bármely korú macska megbetegedhet, hajlamosít a betegségre a hideg idõjárás, meggyengült immunállapot, fiatal vagy idõs életkor és a sok együtt tartott macska.
A beteg cicák tüsszögnek, köhögnek, orruk, szemük váladékozik, légcsõgyulladás alakul ki, erõs fájdalmaik miatt elutasítják az ételt, nehezen vesznek levegõt.
A gyógyításuk lehetséges, sõt szükségszerû, eredményessége nagyban függ az állat korától, valamint attól, milyen stádiumban került állatorvoshoz. A legjobb megelõzés ebben az esetben is a védõoltás, fõleg kijáró, kerti cicák esetében, ahol nehéz elkerülni, hogy beteg állatokkal, egészséges vírushordozókkal találkozzon. A vírus sem kutyára, sem emberre nem veszélyes.

Macskanátha

A náthás tünetekkel, a szájnyálkahártya kifekélyesedésével járó fertõzõ betegséget a calici vírus okozza. Tüneteiben sok hasonlóságot mutat az elõbb említett betegséghez, a felsõ légúti tünetek sokszor tüdõgyulladással végzõdnek. Ez esetben is védõoltást javaslunk a megelõzéshez. A vírus nem fertõz meg kutyát, sem embert.

Leukózis

A macskák leukózisa egy elterjedt betegség, amely a vérképzõ rendszert betegíti meg, aminek következtében az immunrendszer  legyengül  és/vagy a csontvelõben és a vérben daganatok képzõdése indul meg. Tünetei változatosak, attól függõen, hogy milyen hosszú a kórlefolyás, a legyengült immunrendszer miatt az állat fogékonnyá válik más fertõzõ betegségekre is. A beteg állatok kezelése kilátástalan, a leggondosabb kezelés ellenére is csak néhány hónappal hosszabbítható meg életük.
Cél a fertõzött állatok elkülönítése, és az egészséges állatok vakcinázása. A fertõzöttséget egy csepp vérbõl gyorsteszt segítségével már öt perc alatt ki tudjuk szûrni rendelõnkben!

Mikor oltassuk kölyökmacskánkat?

A szabályosan beoltott anyamacska szoptatás során átadja a kölyköknek a szervezetében lévõ ellenanyagokat, amelyek átlagosan 6-8 hetes korig adnak védelmet. Ezt úgy hívjuk maternális immunitás. Ezután az anyától kapott ellenanyagok koncentrációja egyre csökken, ajánlatos megkezdeni a kölykök vakcinázását.
Minden védõoltást 2 -3 hét múlva meg kell ismételnünk, a szervezetben így alakul ki a megfelelõ szintû immunitás/védelem, majd évente újra kell oltani az állatot, hogy felnõtt korában is védett legyen a fertõzõ betegségek ellen.
Az oltásokat a cica oltási könyvében vezetjük, mint a cica legfontosabb dokumentumait utazáskor, kiállítások esetén, állatorvosi látogatáskor vigye magával!

Rendelõnk macskáknak szóló oltási programja a következõ:

• 8 hetes kor körül kombinált védõoltás, amely védelmet nyújt a panleukopenia, a rhinotracheitis és a calicivírus okozta nátha ellen (kombinált 1.)
• 10-11 hetes korban megismételjük a kombinált oltást (kombinált 2.)

Kijáró cicák esetén melegen ajánlott ezen kívül a veszettség vakcina, és a leukózis  vakcina, melyeket a kombinált vakcinák után 3-4 hetes idõközönként lehet beadatni.